Feliratkozás Tartalommegosztás csatornájára

Gyakran Ismételt Kérdések

Ma már a látvarepülés szabályai szerint az ország területén belül szinte bárhol lehet repülni. Ez alól természetesen vannak kivételek. Ilyen a főváros (Liszt Ferenc Reptér közelsége), Paks (atomerőmű), határ légtere. Természetesen lehetnek egyéb korlátozások is, pl.: vadrezervátumok, stb. Csapatunk leggyakrabban a Velencei-tó környékén végzi repüléseit.

A hőlégballon igen érzékeny az időjárási tényezőkre. Alapvetően napkeltétől napnyugtáig szabad repülni.
Október közepétől április közepéig a nap bármely szakában, míg a többi időszakban a napkelte utáni 2 órában, vagy a napnyugta előtti 2 órában lehet hőlégballonos sétarepülést tervezni.
Nem lehet repülni termik képződés idején (felfelé szálló légáramlat, melyet a nap tevékenysége okoz), és kb. 15 km/h szélerősség felett, illetőleg csapadékos időjárás esetén sem.

A hőlégballon alapvetően a kupolából, és az alá kötött gondolából áll.

A hajtógázt, amellyel a kupolában lévő levegőt melegítjük, propánbután gáz biztosítja, amelyeket palackokban viszünk magunkkal.

A gáz felhasználására, a kupolában lévő levegő felmelegítésére az égő szolgál.

A felszereléshez tartozik még a szélmotor, amelynek segítségével a kupolát - mielőtt felfűtjük - hideg levegővel töltjük fel.

A felszerelés részét képezi a terepjáró autó, és az utánfutó amely mindezt szállítja.

A gondola teherbíró képessége a kupola nagyságától függ.

Egyesületünk ballonjában egyszerre 3-4 fő tud repülni, de igény esetén – kollegák bevonásával – akár 20-40 fő megrendelését is teljesíteni tudjuk.

   A hőlégballon "elvileg" irányíthatatlan, hiszen a szél fújja amerre csak kedve tartja. A gyakorlatban, korlátozott mértékben ugyan, de mégis lehetséges irányítani. Sőt, a versenyek pont arról szólnak, hogy a pilóta mennyire képes irányítani az "irányíthatatlant".

   A levegő - mint gázkeverék - a fizika tudomány által jól leírt módon viselkedik. "Engedelmeskedve" a kinetika, dinamika és áramlástan tételeinek - halad, irányt változtat, keveredik, rétegződik és közben változik a nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma... - szóval csupa érdekes dolgot "művel". Ezeknek a dolgoknak a frizuránkra, ruházatunkra és komfort-érzetünkre gyakorolt befolyását hívjuk - mi, halandó emberek - egyszerűen csak időjárásnak.
  
A pilóták - szakmájukhoz méltóan - kiválóan ismerik ezeknek a tényezőknek a repülésre gyakorolt hatásait is. A mérésekből származó adatokra (repülési meteorológia), tapasztalatukra és megfigyeléseikre támaszkodva navigálnak a különböző magasságban és irányban haladó légáramlatok között.
   Olyan ez, mintha az egyik mozgójárdáról átlépnénk a másikra. De csak majdnem olyan. A ballonoknak szánt "mozgójárdák" változtatják a helyüket és tulajdonságaikat, ráadásul szabad szemmel nem is látjuk őket... Akad még olyan jelenség a légi és a földi "mozgójárda" használatában amely mindenképpen kerülendő:

- Ha csak egyik lábunkkal lépünk a haladó járdára (mozgólépcsőre), akkor a hátsónkat fájlalva, furcsa grimaszokat fogunk vágni!

- A ballon repülésének sem tesz jót, amikor a kupola felső része az egyik, az alsó része a gondolával pedig a másik áramlatban utazik.

A repülés megkezdése előtt - egy kis "csalafintaságot" alkalmaznak a ballonpilóták. Hidrogénnel töltött lufit engednek útjára, és haladását figyelve tájékozódnak a "helyi viszonyokról".
 
   Egy pilóta, szakszerűen és röviden valami ilyesmit mondana a címadó kérdésre:

- Úgy választjuk meg a felszállás helyét, hogy a repülés tervezett célterülete a helyben megállapított, és a magasságokkal változó, de lehetséges szelek irányába essen. A magasság helyes megválasztásával lehet az ideális pályán maradni, és a célt mégiscsak elérni...

;-)

Pilóta bárki lehet aki:

- Betöltötte a 17. életévét
- Megfelel a - később is kétévente/évente ismétlődő - repülő orvosi vizsgálaton

Elsajátítja az elméleti ismereteket:
- rádiózás, - meteorológia, - aerodinamika, - vezetéselmélet, - navigáció. - anyagismeret, - tűz-, rendvédelmi és elsősegély-nyújtási szabályok, stb.

Az ismeretek elsajátítása elengedhetetlen, hiszen emberéleteket bíznak rá.

Ha elméleti felkészültségéről számot adott, megkezdheti a gyakorlati kiképzést. Azt a hőlégballon pilóta-növendéket aki eredményesen részt vett a gyakorlati felkészítés feladatain, az oktatója hatósági vizsgára engedi.
Amikor az úgynevezett „szakszolgálati engedélyt” (pilótajogsit) megszerezte - kapja meg a hőlégballon kapitányi licencét.

A felkészülési időszak a növendék számára - aktív részvétellel a klub életében és munkájában, - sok-sok óra és nap karbantartó, összeszerelési és más gyakorló feladatot jelent. A repülési eseményeken, az addig megszerzett ismereteket készség szintű gyakorlati tapasztalattá kell fejlesztenie.

A vizsgákon komoly felkészültségről és tudásról kell számot adnia.